Kétszázötven amerikai katona ért földet Wrocławban

Amerikai katonák egy wrocławi bevásárló központban

A 250 páncélost és az 1750 egyéb harci járművet 375 amerikai katona kíséri. Az érkező 3. nehéz páncélos harci brigád teljes állománya 3600 fő.

Kétszázötven amerikai katona landolt szombaton a Wrocław-Starachowice repülőtéren. Az amerikai fegyveres erők 3. páncélos harci brigádjának katonái – mielőtt tovább utaztak volna a Żagań melletti Karlikiban található táborhelyükre – szinte kivétel nélkül a környék bevásárló központjaiba siettek. A kézi fegyvereiket maguknál tartó harcosok a NATO keleti határainak Oroszországgal szembeni védelmét megerősítő, több országot is érintő, nagy szabású biztonsági erőátcsoportosítás, az úgy nevezett “Atlantic Resolve” akció keretében léptek lengyel földre.

A páncélos brigád két teherhajónyi nehéz fegyverzete, köztük amerikai harckocsik is, január hatodikán érkeztek meg a németországi Bremerhaven kikötőjébe, ahonnan – valóságos roadshow gyanánt – Németországot átszelve, 9 nap alatt érik el az Ukrán határhoz közeli állomáshelyeiket. Az erődemonstráció és felvonulás nagyságát mutatja, hogy az operáció keretében szombattól naponta 3 teherszerelvény indul Bremerhavenből és Hamburgból Kelet-Európa felé. A katonai felszereléseket tartalmazó szállítmányt mintegy 900 vagonban juttatják el az amerikaiak a rendeltetési helyeikre. A jelentős katonai felvonulás részeként érkezik egy egész páncélos harci brigád Lengyelországba. Három részletben jönnek a felszerelések Észak-Németországba és onnan tovább lengyelországi rendeltetési helyükre.

 

 

Az összesen 250 páncélost és a hozzájuk tartozó 1750 egyéb harci járművet 375 amerikai katona kíséri. A 4. US Gyalogos divízió 3-as számú nehéz páncélos harci brigádjának teljes állománya, 3600 fő. Ők egyenesen a Colorado államban lévő Fort Carsonból, közvetlen repülőjáratokkal érkeznek majd Lengyelországba. A katonák ünnepélyes fogadtatását január 14-re tervezik. A méretes logisztikai akció a NATO szövetségesek támogatásával hajtják végre, amelyben a német hadseregnek, a Bundeswehrnek van nagy szerepe. Ez magától értetődik, mivel itt nem egy amerikai külön utas akcióról, hanem egy NATO műveletről van szó, amelynek célja, hogy a katonai szövetség megerősített katonai jelenléttel növelje a kelet-európai tagországok és NATO partner országok biztonságát. A célt szolgáló intézkedések már 2014-ben elkezdődtek, ennek kertében a német hadsereg is részt vesz egyes lengyelországi NATO védelmi pontok őrzésében, továbbá a balti államok légterének védelmi jellegű megfigyelésében.

Bevásároló amerikai katonák Wrocławban

A Lengyelországi bázisán állomásozó 3. brigád erőit további 5 kelet-európai országban fogják szétosztani úgy, hogy az ebben résztvevő állományt 9 hónaponként újra cserélik. Ezzel a NATO eleget kíván tenni annak az 1997-ben Oroszországgal kötött paktumnak, amely szerint az Észak-Atlanti Szövetség nem állomásoztat „tartósan” újabb és nagyobb katonai erőket az orosz határok közelében. Ez azonban – a szerződés formális betartása ellenére – az oroszok szerint azt jelenti, hogy valójában a nyugat készül katonai akcióra Oroszország ellen és a nyugat jelent veszélyt Oroszország számára.

Ezt az állításukat támasztják alá a NATO keleti terjeszkedése mellett azzal is, hogy a NATO már korábban rakétavédelmi rendszert telepített Csehországba és Lengyelországba, és ide sorolják néhány NATO tagország „flörtjét” Grúziával, amit Moszkva ugyancsak a biztonságát veszélyeztető aktusnak minősít. Az orosz vezetés egyébként felhatalmazva érzi magát katonai akciókra a határai mentén, mivel úgy véli, hogy az amerikai intervenció a koszovói háborúban 1999-ben, a 2003-as amerikai bevonulás Irakba, a líbiai diktátor megbuktatása az ENSZ jóváhagyása nélkül történt, ami precedens értékű és jogalapot teremt számára. Ezzel magyarázzák az orosz határok mentén megvalósuló orosz politikát, a dél-oszétiai és a Dnyeszteren túli területek szeparatistái, a kelet-ukrajnai rebellisek támogatását, valamint a Krím annexióját is.

Ebben a helyzetben, amikor – egyrészről – az amerikai elnökválasztás orosz befolyásolását amerikai titkosszolgálati jelentés erősíti meg, másrészről a NATO példás komolysággal mutat erőt az orosz határ mentén, különös jelentősége van Donald Trump megválasztott amerikai elnök kijelentésének arról, hogy csak idióták nem akarnak jóban lenni Oroszországgal, akivel a konfrontáció helyett inkább együtt kellene megoldani a világ előtt álló problémákat, ahelyett, hogy azok számát növelnék az orosz-amerikai szembenállással. Ez a korábbi amerikai állásfoglalásoknak ellentmondani látszó vélemény azonban nehezen vehető komolyan, még nehezebben tekinthető egy új amerikai nyitás beharangozásának Oroszországgal szemben, annak ismeretében, hogy miket mondott Trump az elnökválasztási kampányban az USA és a világ dolgairól, amelyek közül számosnak már mostanra maga is megkérdőjelezte a realitását.

Amerikai katonák a wrocławi repülőtéren

Az, hogy Moszkva vissza akar térni a világ nagypolitikai térképére és legalább a kétpólusú világrend visszaállításán dolgozik, mára mindenki számára világos. Aki nem vette volna észre, annak maguk az orosz vezetők rágják a szájába. Európai is ízelítőt kap, mit is jelent ez valójában az úgy nevezett nyitott társadalmak számára, amelyek ellen már ma is hadüzenet nélküli informatikai és információs háborút folytat az orosz vezetés. Egyelőre csak pénzzel, szélsőséges politikai mozgalmak támogatásával és dezinformációs kampányokkal avatkozva be NATO és EU tagországok politikai életébe. Moszkva az EU meggyöngítésén és a NATO egységének megbontásán fáradozik.

Magyarországnak ebben a játszmában – szemben Lengyelországgal, Romániával és Bulgáriával – nem sok kártyát osztottak, bár formálisan a magyar hadsereg is eleget tesz azoknak a követelményeknek, amelyek a NATO-tagságból következnek, ahogy ezt eddig is tette, miközben az alapvető követelményt, a védelmi kiadások megfelelő szintre növelését ma is halogatja, vagyis pont a lényeges területen, a közös teherviselésben, ahogy ezt egyébként az EU-ban is teszi, vendégként és nem szövetségesként viselkedik.

Mindezt megspékelve Orbán Moszkva-barát politikájával, Magyarország erősen kilóg a sorból ezen a téren Kelet-Európában és itt nem hivatkozhat a Visegrádi Négyek egységes támogatására sem. Hogy ez hosszútávon milyen következményekkel jár Magyarország számára ma még nehezen jósolható meg pontosan, hiszen az sem világos, milyen lesz valójában néhány év múlva az orosz-amerikai, az Orosz-NATO viszony. Csak azt lehet nagy biztonsággal megfogalmazni, hogy Magyarországnak inkább az lenne az érdeke, hogy akárhogyan is alakul az orosz-amerikai viszony, hazánk Európában, egy együttműködő és a közös európai célok megvalósításán dolgozó Európai Unióban erősítse meg a pozícióit, mert máshol, főleg Moszkva oldalán az égvilágon semmi keresnivalója nincs. Mondjon is erről bármit Orbán Viktor, vagy Szijjártó Péter.

Zsebesi Zsolt

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.