... ez érdekes!

Legfrissebb

Napi ajánlat

Elég a pénz-szivattyús, hazárd kapitalizmusból!

2010. Április 29. csütörtök, 19:19

Először is: vissza kell szerezni a hatalmat a politika számára a pénzügyi szféra fölött. Más szóval helyre kell állítani a politika primátusát a fináncoligarchiával szemben. Be kell szüntetni a derivátok, főleg az üres eladások, vagyis, a még birtokban sem lévő értékpapírok határidős kereskedelmét.

Minden pénzpiaci terméket ellenőrzés és jóváhagyás után lehessen csak forgalmazni. Véget kell vetni annak, hogy a gigászi hozamokat egy kisebbség élvezi, de a kockázatos üzletek gigászi veszteségeit a társadalom egésze szenvedi meg. Napjaink finánckapitalizmusa a pénzszivattyús és hazárd kapitalizmus, vagy durvábban a lehúzó és hazardírozó kapitalizmus nevet érdemelte ki.

A hazárd kapitalizmus aláássa a demokratikus társadalmak stabilitását. Helyette a mértéktartó, takarékos kapitalizmust kell előtérbe állítani. Ebben a pénzügyi hazárd helyett a tartós értékek kerülnének előtérbe, a hosszú távú befektetések, a nagy értékű, rövid idő alatt nagy nyereséggel kecsegtető fogadások helyett.

A tőke reális termelést és létező szolgáltatásokat finanszírozna, nem értékpapírokból épített piramisokat. A pénzfolyamatok összekapcsolódnának a reálgazdasági folyamatokkal, amelyek mögött a létező tulajdon áll fedezetképpen, és a kockázat határait megszabva.

Az évtizedeken át saját teljesítményüket meghaladó jólétben élő államoknak a következő években mindenek előtt le kell építeniük a felhalmozódott állami adósság hegyeket, amelyek veszélyeztetik a gazdaság normális működését is. Minden eddigi gazdasági válság, a mai is, adósságválság első sorban. Az első számú feladat a nemzetgazdaságok költségvetéseinek és adósságainak konszolidálása.

A jövő a szociális és ökológiai kapitalizmusé. Ennek nincs alternatívája, mert míg 1800-ban 2 milliárd ember élt a földön, addig 2000-ben már 6 milliárd, és 40 éven belül 9 milliárdan leszünk, miközben a nyersanyag és energiakészleteink ezzel arányosan nem nőnek, inkább csökkennek.

A gőzgép és a mikrochip eredményezte két ipari forradalom után egy harmadikra van szükség, amelynek lényege a környezet kímélése, a takarékos bánásmód a természeti kincsekkel, az újjátermelődő energiaforrások felhasználása. Ez a harmadik forradalom már megkezdődött, támogatni és szélesíteni kell.

A napi valóság azonban még mindig az, hogy a világméretű pénzügyi lobbi hatalma töretlen, a válság után alig néhány órával folytatódik a milliárdos nemzetközi hazárdjáték, fújják az új pénzügyi ballonokat. A pénzügyi termékek forgalmazását és „gyártását” nemzetközi ellenőrzés alá kell helyezni, a kevesek által okozott, és sokakat keserítő válság költségeit azokkal is viseltetni kell, akik okozták, ezért meg kell adóztatni a nemzetközi pénzügyi spekuláció hatalmas nyereségeit.

Vágyálmok, amit azonban nem gőzös fejű baloldali látnokok, vagy zsurnaliszta szép lelkek fogalmaztak össze, hanem ez egy beszéd gondolatainak összegzése. Egy beszédé, amely a "Munich Economic Summit" rendezvényen hangzott el, Horst Köhler, német köztársasági elnök szájából. Ez a rendezvény a BMW Stiftung Herbert Quandt a CESifo Group Munich a müncheni Egyetem, a müncheni Institute for Economic Research és a londoni The Times, a The Wall Street Journal Europe , valamint a német Handelsblatt közös rendezvénye.

Egy kiderül a politikus beszédéből: nagy bajban van a piacgazdaság, a kapitalizmus. Az nem biztos, hogy a rendszer reformálható, és csak ennyi kell hozzá, mint amit itt Horst Köhler felvázolt. Lehet, hogy a legjobb mégis a csődeljárás lenne, aztán kezdjünk mindent, új alapokról, tiszta lappal elölről. Ennek szorgalmazása nem várható el a német elnöktől, pedig – mint látszik – bőven van miről beszélni. (zse)